|
ΤΩΒΙΤ 9 | | TOBIE 9 |
|
1 |
Καὶ ἐκάλεσεν Τωβιας τὸν Ραφαηλ καὶ εἶπεν αὐτῷ |
|
Et Tobie appela Raphaël, et il lui dit : |
1 |
2 |
Αζαρια ἄδελφε, λαβὲ μετὰ σεαυτοῦ παῖδα καὶ δύο καμήλους καὶ πορεύθητι ἐν Ῥάγοις τῆς Μηδίας παρὰ Γαβαηλ καὶ κόμισαί μοι τὸ ἀργύριον καὶ αὐτὸν ἄγε εἰς τὸν γάμον· |
|
Frère Azarias, prends avec toi ton serviteur et deux chameaux ; va à Ragès en Médie chez Gabaël ; touche pour moi l'argent, et amène Gabaël à mes noces. |
2 |
3 |
διότι ὀμώμοκεν Ραγουηλ μὴ ἐξελθεῖν με, |
|
Car Raguel m'a adjuré de ne point m'en aller ; |
3 |
4 |
καὶ ὁ πατήρ μου ἀριθμεῖ τὰς ἡμέρας, καὶ ἐὰν χρονίσω μέγα, ὀδυνηθήσεται λίαν. |
|
Et mon père compte les jours, et si je tarde beaucoup, grande sera sa tristesse. |
4 |
5 |
καὶ ἐπορεύθη Ραφαηλ καὶ ηὐλίσθη παρὰ Γαβαήλῳ, καὶ ἔδωκεν αὐτῷ τὸ χειρόγραφον· ὃς δὲ προήνεγκεν τὰ θυλάκια ἐν ταῖς σφραγῖσιν καὶ ἔδωκεν αὐτῷ. |
|
Et Raphaël partit, et il logea chez Gabaël, et il lui remit la cédule, et l'autre apporta les sacs qui étaient encore scellés, et il les lui livra. |
5 |
6 |
καὶ ὤρθρευσαν κοινῶς καὶ ἤλθοσαν εἰς τὸν γάμον. καὶ εὐλόγησεν Τωβιας τὴν γυναῖκα αὐτοῦ. |
|
Et ils se levèrent tous deux de grand matin, et ils vinrent aux noces, et Tobie bénit sa femme. |
6 |