 |
ΠΡΟΣ ΤΙΜΟΘΕΟΝ Β 4 | | 2 TIMOTHEE 4 |
 |
1 | Διαμαρτύρομαι οὖν (N οὖν ἐγὼ → –) ἐγὼ ἐνώπιον τοῦ θεοῦ, καὶ τοῦ (N τοῦ κυρίου Ἰησοῦ χριστοῦ → χριστοῦ Ἰησοῦ) κυρίου Ἰησοῦ χριστοῦ, τοῦ μέλλοντος κρίνειν ζῶντας καὶ νεκρούς, κατὰ (N κατὰ → καὶ) τὴν ἐπιφάνειαν αὐτοῦ καὶ τὴν βασιλείαν αὐτοῦ,
| | Je t'adjure devant Dieu et devant Jésus-Christ, qui doit juger les vivants et les morts, et par son apparition et par son règne : | 1 |
2 | κήρυξον τὸν λόγον, ἐπίστηθι εὐκαίρως, ἀκαίρως, ἔλεγξον, ἐπιτίμησον, παρακάλεσον, ἐν πάσῃ μακροθυμίᾳ καὶ διδαχῇ.
| | Prêche la Parole, insiste en temps, hors de temps, reprends, censure, exhorte avec toute longanimité et instruction. | 2 |
3 | Ἔσται γὰρ καιρὸς ὅτε τῆς ὑγιαινούσης διδασκαλίας οὐκ ἀνέξονται, ἀλλὰ κατὰ τὰς ἐπιθυμίας (N ἐπιθυμίας τὰς ἰδίας → ἰδίας ἐπιθυμίας) τὰς ἰδίας ἑαυτοῖς ἐπισωρεύσουσιν διδασκάλους, κνηθόμενοι τὴν ἀκοήν:
| | Car il viendra un temps où ils ne supporteront point la saine doctrine ; mais ayant une démangeaison d'entendre des choses agréables, ils s'assembleront des docteurs selon leurs propres désirs ; | 3 |
4 | καὶ ἀπὸ μὲν τῆς ἀληθείας τὴν ἀκοὴν ἀποστρέψουσιν, ἐπὶ δὲ τοὺς μύθους ἐκτραπήσονται.
| | et ils fermeront l'oreille à la vérité, et se tourneront vers des fables. | 4 |
5 | Σὺ δὲ νῆφε ἐν πᾶσιν, κακοπάθησον, ἔργον ποίησον εὐαγγελιστοῦ, τὴν διακονίαν σου πληροφόρησον.
| | Mais toi, sois vigilant en toutes choses ; endure les souffrances ; fais l'œuvre d'un évangéliste ; rends ton service accompli. | 5 |
6 | Ἐγὼ γὰρ ἤδη σπένδομαι, καὶ ὁ καιρὸς τῆς ἐμῆς (N ἐμῆς ἀναλύσεως → ἀναλύσεώς μου) ἀναλύσεως ἐφέστηκεν.
| | Car pour moi, je vais être immolé, et le temps de mon départ est arrivé. | 6 |
7 | Τὸν ἀγῶνα (N ἀγῶνα τὸν καλὸν → καλὸν ἀγῶνα) τὸν καλὸν ἠγώνισμαι, τὸν δρόμον τετέλεκα, τὴν πίστιν τετήρηκα:
| | J'ai combattu le bon combat, j'ai achevé la course, j'ai gardé la foi ; | 7 |
8 | λοιπόν, ἀπόκειταί μοι ὁ τῆς δικαιοσύνης στέφανος, ὃν ἀποδώσει μοι ὁ κύριος ἐν ἐκείνῃ τῇ ἡμέρᾳ, ὁ δίκαιος κριτής: οὐ μόνον δὲ ἐμοί, ἀλλὰ καὶ πᾶσιν τοῖς ἠγαπηκόσιν τὴν ἐπιφάνειαν αὐτοῦ.
| | au reste, la couronne de justice m'est réservée, que le Seigneur, juste Juge, me donnera en ce jour-là, et non seulement à moi, mais aussi à tous ceux qui auront aimé son apparition. | 8 |
9 | (Π) Σπούδασον ἐλθεῖν πρός με ταχέως:
| | Tâche de venir vers moi au plus tôt ; | 9 |
10 | Δημᾶς γάρ με ἐγκατέλιπεν, ἀγαπήσας τὸν νῦν αἰῶνα, καὶ ἐπορεύθη εἰς Θεσσαλονίκην: Κρήσκης εἰς Γαλατίαν, Τίτος εἰς Δαλματίαν.
| | car Démas m'a abandonné, ayant aimé le présent siècle, et il s'en est allé à Thessalonique ; Crescens en Galatie, et Tite en Dalmatie. | 10 |
11 | Λουκᾶς ἐστὶν μόνος μετ’ ἐμοῦ. Μάρκον ἀναλαβὼν ἄγε μετὰ σεαυτοῦ: ἔστιν γάρ μοι εὔχρηστος εἰς διακονίαν.
| | Luc est seul avec moi. Prends Marc et l'amène avec toi, car il m'est fort utile, pour le ministère. | 11 |
12 | Τυχικὸν δὲ ἀπέστειλα εἰς Ἔφεσον.
| | J'ai envoyé Tychique à Ephèse. | 12 |
13 | Τὸν φελόνην (Β φελόνην → φαιλόνην) (N φελόνην → φαιλόνην) ὃν ἀπέλιπον ἐν Τρῳάδι παρὰ Κάρπῳ, ἐρχόμενος φέρε, καὶ τὰ βιβλία, μάλιστα τὰς μεμβράνας.
| | Quand tu viendras, apporte avec toi le manteau que j'ai laissé à Troas chez Carpus, et les livres, principalement les parchemins. | 13 |
14 | Ἀλέξανδρος ὁ χαλκεὺς πολλά μοι κακὰ ἐνεδείξατο: ἀποδῴη (N ἀποδῴη → ἀποδώσει) αὐτῷ ὁ κύριος κατὰ τὰ ἔργα αὐτοῦ:
| | Alexandre, l'ouvrier en cuivre, m'a fait souffrir beaucoup de maux ; le Seigneur lui rendra selon ses œuvres. | 14 |
15 | ὃν καὶ σὺ φυλάσσου, λίαν γὰρ ἀνθέστηκεν (N ἀνθέστηκεν → ἀντέστη) τοῖς ἡμετέροις λόγοις.
| | Garde-toi aussi de lui, car il a fort résisté à nos paroles. | 15 |
16 | Ἐν τῇ πρώτῃ μου ἀπολογίᾳ οὐδείς μοι συμπαρεγένετο, (N συμπαρεγένετο → παρεγένετο) ἀλλὰ πάντες με ἐγκατέλιπον: μὴ αὐτοῖς λογισθείη.
| | Personne ne m'a assisté dans ma première défense, mais tous m'ont abandonné : que cela ne leur soit point imputé ! | 16 |
17 | Ὁ δὲ κύριός μοι παρέστη, καὶ ἐνεδυνάμωσέν με, ἵνα δι’ ἐμοῦ τὸ κήρυγμα πληροφορηθῇ, καὶ ἀκούσῃ (N ἀκούσῃ → ἀκούσωσιν) πάντα τὰ ἔθνη: καὶ ἐρρύσθην ἐκ στόματος λέοντος.
| | Mais le Seigneur m'a assisté et il m'a fortifié, afin que la prédication fût pleinement accomplie par moi, et que tous les païens l'entendissent ; et j'ai été délivré de la gueule du lion. | 17 |
18 | Καὶ (N Καὶ ῥύσεταί → Ῥύσεταί) ῥύσεταί με ὁ κύριος ἀπὸ παντὸς ἔργου πονηροῦ, καὶ σώσει εἰς τὴν βασιλείαν αὐτοῦ τὴν ἐπουράνιον: ᾧ ἡ δόξα εἰς τοὺς αἰῶνας τῶν αἰώνων. Ἀμήν.
| | Le Seigneur me délivrera aussi de toute œuvre mauvaise, et me sauvera dans son royaume céleste : à lui soit gloire aux siècles des siècles. Amen. | 18 |
19 | (Π) Ἄσπασαι Πρίσκαν καὶ Ἀκύλαν, καὶ τὸν Ὀνησιφόρου οἶκον.
| | Salue Prisca et Aquilas, et la famille d'Onésiphore. | 19 |
20 | Ἔραστος ἔμεινεν ἐν Κορίνθῳ: Τρόφιμον δὲ ἀπέλιπον ἐν Μιλήτῳ ἀσθενοῦντα.
| | Eraste est demeuré à Corinthe, et j'ai laissé Trophime malade à Milet. | 20 |
21 | Σπούδασον πρὸ χειμῶνος ἐλθεῖν. Ἀσπάζεταί σε Εὔβουλος, καὶ Πούδης, καὶ Λῖνος, καὶ Κλαυδία, καὶ οἱ ἀδελφοὶ πάντες.
| | Hâte-toi de venir avant l'hiver. Eubulus, Pudens, Linus, Claudia et tous les frères te saluent. | 21 |
22 | (Π) Ὁ κύριος Ἰησοῦς (N Ἰησοῦς χριστὸς → –) χριστὸς μετὰ τοῦ πνεύματός σου. Ἡ χάρις μεθ’ ὑμῶν. Ἀμήν. (N Ἀμήν → –)
| | Le Seigneur Jésus-Christ soit avec ton esprit ! La grâce soit avec vous. Amen. | 22 |
 | |  |