Livre Chapitre
Matthieu
Marc
Luc
Jean
Actes
Romains
1 Corinthiens
2 Corinthiens
Galates
Ephésiens
Philippiens
Colossiens
1 Thessaloniciens
2 Thessaloniciens
1 Timothée
2 Timothée
Tite
Philémon
Hébreux
Jacques
1 Pierre
2 Pierre
1 Jean
2 Jean
3 Jean
Jude
Apocalypse
 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
ΑΠΟΚΑΛΥΨΙΣ ΙΩΑΝΝΟΥ     10APOCALYPSE     10
1
Καὶ εἶδον ἄγγελον (N ἄγγελον ἄλλον ἄγγελον) ἰσχυρὸν καταβαίνοντα ἐκ τοῦ οὐρανοῦ, περιβεβλημένον νεφέλην, καὶ ἡ ἶρις ἐπὶ τῆς κεφαλῆς αὐτοῦ, καὶ τὸ πρόσωπον αὐτοῦ ὡς ὁ ἥλιος, καὶ οἱ πόδες αὐτοῦ ὡς στύλοι πυρός:
Et je vis un autre ange puissant, qui descendait du ciel, enveloppé d'une nuée, et l'arc-en-ciel était au-dessus de sa tête, et son visage était comme le soleil, et ses pieds comme des colonnes de feu ;
1
2
καὶ ἔχων (Β ἔχων εἶχεν) ἐν τῇ χειρὶ αὐτοῦ βιβλίον (Β βιβλίον βιβλιδάριον) (N βιβλίον ἀνεῳγμένον βιβλαρίδιον ἠνεῳγμένον) ἀνεῳγμένον: καὶ ἔθηκεν τὸν πόδα αὐτοῦ τὸν δεξιὸν ἐπὶ τῆς θαλάσσης, τὸν δὲ εὐώνυμον ἐπὶ τῆς γῆς,
et il tenait à la main un petit livre ouvert. Et il posa son pied droit sur la mer et le gauche sur la terre ;
2
3
καὶ ἔκραξεν φωνῇ μεγάλῃ ὥσπερ λέων μυκᾶται: καὶ ὅτε ἔκραξεν, ἐλάλησαν αἱ ἑπτὰ βρονταὶ τὰς ἑαυτῶν φωνάς.
et il cria d'une voix forte, comme un lion qui rugit. Et lorsqu'il eut crié, les sept tonnerres firent entendre leurs voix.
3
4
Καὶ ὅτε ἐλάλησαν αἱ ἑπτὰ βρονταί, ἔμελλον (N ἔμελλον ἤμελλον) γράφειν: καὶ ἤκουσα φωνὴν ἐκ τοῦ οὐρανοῦ, λέγουσαν, Σφράγισον ἃ ἐλάλησαν αἱ ἑπτὰ βρονταί, καὶ μὴ αὐτὰ γράψῃς.
Et quand les sept tonnerres eurent parlé, j'allais écrire, mais j'entendis une voix venant du ciel, qui disait : Scelle les choses qu'ont dites les sept tonnerres, et ne les écris point.
4
5
Καὶ ὁ ἄγγελος ὃν εἶδον ἑστῶτα ἐπὶ τῆς θαλάσσης καὶ ἐπὶ τῆς γῆς ἦρεν τὴν χεῖρα αὐτοῦ τὴν δεξιὰν εἰς τὸν οὐρανόν,
Et l'ange que j'avais vu se tenant sur la mer et sur la terre, leva la main droite vers le ciel,
5
6
καὶ ὤμοσεν (Β ὤμοσεν ὤμοσεν ἐν) τῷ (N τῷ ἐν τῷ) ζῶντι εἰς τοὺς αἰῶνας τῶν αἰώνων, ὃς ἔκτισεν τὸν οὐρανὸν καὶ τὰ ἐν αὐτῷ, καὶ τὴν γῆν καὶ τὰ ἐν αὐτῇ, καὶ τὴν θάλασσαν καὶ τὰ ἐν αὐτῇ, ὅτι χρόνος οὐκέτι ἔσται:
et jura par Celui qui vit aux siècles des siècles, qui a créé le ciel et les choses qui y sont, et la terre et les choses qui y sont, et la mer et les choses qui y sont, qu'il n'y aura plus de délai ;
6
7
ἀλλ’ ἐν ταῖς ἡμέραις τῆς φωνῆς τοῦ ἑβδόμου ἀγγέλου, ὅταν μέλλῃ σαλπίζειν, καὶ ἐτελέσθη (Β ἐτελέσθη τελεσθῇ) τὸ μυστήριον τοῦ θεοῦ, ὡς εὐηγγέλισεν τοὺς δούλους (N δούλους αὐτοῦ ἑαυτοῦ δούλους) αὐτοῦ τοὺς προφήτας.
mais qu'aux jours de la voix du septième ange, quand il viendrait à sonner de la trompette, serait aussi accompli le mystère de Dieu, comme il l'avait annoncé à ses serviteurs les prophètes.
7
8
Καὶ ἡ φωνὴ ἣν ἤκουσα ἐκ τοῦ οὐρανοῦ, πάλιν λαλοῦσα (N λαλοῦσα λαλοῦσαν) μετ’ ἐμοῦ, καὶ λέγουσα, (N λέγουσα λέγουσαν) Ὕπαγε, λάβε τὸ βιβλιδάριον (N βιβλιδάριον βιβλίον) τὸ ἀνεῳγμένον (N ἀνεῳγμένον ἠνεῳγμένον) ἐν τῇ χειρὶ τοῦ ἀγγέλου τοῦ ἑστῶτος ἐπὶ τῆς θαλάσσης καὶ ἐπὶ τῆς γῆς.
Et la voix que j'avais entendue du ciel me parla encore et me dit : Va, prends le petit livre ouvert qui est dans la main de l'ange qui se tient sur la mer et sur la terre.
8
9
Καὶ ἀπῆλθον (N ἀπῆλθον ἀπῆλθα) πρὸς τὸν ἄγγελον, λέγων αὐτῷ δοῦναί (Β αὐτῷ δοῦναί αὐτῷ, Δός) μοι τὸ βιβλιδάριον. (N βιβλιδάριον βιβλαρίδιον) Καὶ λέγει μοι, Λάβε καὶ κατάφαγε αὐτό: καὶ πικρανεῖ σου τὴν κοιλίαν, ἀλλ’ ἐν τῷ στόματί σου ἔσται γλυκὺ ὡς μέλι.
Et je m'en allai vers l'ange, en lui disant de me donner le petit livre. Et il me dit : Prends-le et le dévore ; et il sera âcre à tes entrailles, mais, dans ta bouche, il sera doux comme du miel.
9
10
Καὶ ἔλαβον τὸ βιβλίον (Β βιβλίον βιβλιδάριον) (N βιβλίον βιβλαρίδιον) ἐκ τῆς χειρὸς τοῦ ἀγγέλου, καὶ κατέφαγον αὐτό, καὶ ἦν ἐν τῷ στόματί μου ὡς μέλι, γλυκύ: καὶ ὅτε ἔφαγον αὐτό, ἐπικράνθη ἡ κοιλία μου.
Et je pris le petit livre de la main de l'ange, et je le dévorai ; et il fut doux dans ma bouche comme du miel ; mais quand je l'eus mangé, il me causa de l'âcreté dans les entrailles.
10
11
Καὶ λέγουσίν (Β λέγουσίν λέγει) μοι, Δεῖ σε πάλιν προφητεῦσαι ἐπὶ λαοῖς καὶ ἐπὶ (N ἐπὶ ἔθνεσιν ἔθνεσιν) ἔθνεσιν καὶ γλώσσαις καὶ βασιλεῦσιν πολλοῖς.
Et l'on me dit : Il faut que tu prophétises encore sur beaucoup de peuples et de nations et de langues et de rois.
11