 |
ΨΑΛΜΟΙ 42 | | PSAUMES 42 |
 |
1 |
Ψαλμὸς τῷ Δαυιδ. Κρῖνόν με, ὁ θεός, καὶ δίκασον τὴν δίκην μου ἐξ ἔθνους οὐχ ὁσίου, ἀπὸ ἀνθρώπου ἀδίκου καὶ δολίου ῥῦσαί με. |
|
Psaume de David. Juge-moi, ô mon Dieu ; sépare ma cause de celle d'une nation impie ; sauve-moi de l'homme inique et trompeur. |
1 |
2 |
ὅτι σὺ εἶ, ὁ θεός, κραταίωμά μου· ἵνα τί ἀπώσω με ; καὶ ἵνα τί σκυθρωπάζων πορεύομαι ἐν τῷ ἐκθλίβειν τὸν ἐχ θρόν μου ; |
|
Car, ô mon Dieu, tu es ma force ; pourquoi m'as-tu repoussé ? et d'où vient que je chemine tout abattu, quand mon ennemi m'opprime ? |
2 |
3 |
ἐξαπόστειλον τὸ φῶς σου καὶ τὴν ἀλήθειάν σου· αὐτά με ὡδήγησαν καὶ ἤγαγόν με εἰς ὄρος ἅγιόν σου καὶ εἰς τὰ σκηνώματά σου. |
|
Envoie-moi ta lumière et ta vérité ; elles m'ont guidé, elles m'ont conduit sur ta montagne sainte et dans tes tabernacles. |
3 |
4 |
καὶ εἰσελεύσομαι πρὸς τὸ θυσιαστήριον τοῦ θεοῦ πρὸς τὸν θεὸν τὸν εὐφραίνοντα τὴν νεότητά μου· ἐξομολογήσομαί σοι ἐν κιθάρᾳ, ὁ θεὸς ὁ θεός μου. |
|
Et j'entrerai à l'autel de Dieu, vers le Dieu qui réjouit ma jeunesse. Je te rendrai gloire sur la cithare, ô Dieu, ô mon Dieu ! |
4 |
5 |
ἵνα τί περίλυπος εἶ, ψυχή, καὶ ἵνα τί συνταράσσεις με ; ἔλπισον ἐπὶ τὸν θεόν, ὅτι ἐξομολογήσομαι αὐτῷ· σωτήριον τοῦ προσώπου μου ὁ θεός μου. |
|
O mon âme, pourquoi es-tu triste, et pourquoi me troubles-tu ? Espère en Dieu ; car je lui rendrai grâces, à lui le salut de ma face, à lui mon Dieu. |
5 |